Kombinált mosó- és szárítógép meghibásodás – egy hiba és két rendszer dől?

A mosó- és szárítógép meghibásodás esetén elkerülhetetlen a (teljes) javítás, hiszen komplexen lehet csak szerelni, szervizelni, mivel a berendezés a 2&1-ben elven működik. Nem csak ez az egy negatívum van, mely miatt mint háztartási gép szerelő a külön egységű mosógép és szárítógép mellett voksolok.

2&1-ben — dupla baj?

A kombinált mosó- és szárítógépnek talán egyetlen olyan előnye van, amit ki tudnék emelni: a kisebb helyigény. Persze ha a szárítógép méretben passzol vagy kisebb, és ráfér a mosógépre, már ez sem fedi a valóságot… Elég egy összeépíthető keret (még az sem biztos, hogy erre szükség van), és kész a kombi masina.
Alulra kerüljön a mosógép!

A mosógép kerüljön alulra

Említhetném még, hogy egy mosó-szárítógép ára pénztárcakímélőbb, de ha minden előre nem látott (és előbb-utóbb elkerülhetetlen…) tényezőt figyelembe veszünk, bizony ezt sem jelenthetjük ki teljes magabiztossággal.

Ugyanis:

A mosó és szárítógép meghibásodás esetén, ha például a szárítógép mondja be az unalmast (mondjuk… telemegy szösszel), blokkolja a mosógép működését is, így egyszerre két meghibásodást zsebelhetünk be: se a mosógép, se szárítógép nem fog működni.

Ami az előnye, az a hátránya is: mivel kompakt, azaz kevés helyet foglal, az alkatrészek kis helyen vannak összezsúfolva, hajlamosak a túlmelegedésre. Egyéb szerkezeti problémák beszerzésére is hajlamosabbak, mint nem kombi működő társaik.

Szárítókapacitása nem éri el a kimosandó ruhamennyiségét, a kimosott ruhának csak egy részét, körülbelül a fele adagot tudja egyszerre szárítani. Így üzemideje hosszabb, mint amikor külön egységben mosunk és szárítunk.

Ha egészében nézzük, akkor is elmondhatjuk: a kombinált berendezések kisebb kapacitással bírnak, mint a külön működő mosó- és szárítógépek.

A legtöbb kombi gép kondenzációs elven működik, azaz a mosó-szárítógép a szárításhoz (folyamatosan) hidegvizet használ, hogy kikondenzáltassa a párát. Ezzel a vízfogyasztás nő…

Kicsit megállunk, hogy tisztázzuk a szárító működési elvét.

> Kondenzációs szárító: a ruhákból (elektromos fűtésű) szárítás közben felszabaduló meleg párás levegő a gépben keringve odaterelődik a hideg külső levegőt bevezető kondenzátorhoz – a pára lecsapódik az erre szolgáló beépített tartályba, vagy egy vezetéken át a lefolyóba távozik – a száraz levegő kering tovább a szárítógép dobjában, újra felvéve a ruhákból kiszökő párát. A folyamat addig folytatódik, míg a beállított szárító program nem vezet a kívánt eredményre.

> A kombinált gépnél hideg vízzel történik a hűtés – a működési elv ugyanaz, mint a kondenzációsé – csak itt hideg vízzel hűtünk. Igaz, minimális a hőveszteség, de a vízfogyasztás fokozott.

Nos, 350 ezer forint alatt nem igazán tudunk hőszivattyús gépet vásárolni, és  szárítási ciklusonként nem ritka, hogy 90 és 150 liter közötti vízmennyiséget fogyaszt a gép…

Ha mégis a mosó-szárítógépet választjuk, figyeljünk a centrifuga teljesítményére! Minél nagyobb fordulatszámú működést tesz lehetővé, annál hatékonyabban szárít.

A garanciaidő sem kerülje el a figyelmünket! Tapasztalataim szerint a kombinált mosó-szárítógép hibaesélyei magasabbak, gyorsabban romlanak el, ilyenkor nem mindegy, hogy a mosó szárítógép javítása garanciaidőn belül történik vagy sem.

Legvégül, de nem utolsósorban ajánlom, hogy vásároljunk különálló mosó és szárítógépet, az energiatakarékosság nagyon fontos szempont a masinák megvásárlásánál.

Energiatakarékos mosó-szárítógép